Összerázó kollégiumi hétvége, 2017

Jezsuita Udvar://Összerázó kollégiumi hétvége, 2017

Összerázó kollégiumi hétvége, 2017

Mindenki felköltözött Vásárhelyre, megtalálta a megfelelő kis zugát a szobában, de mivel is kezdődhetett volna az új év, mint a már hagyományosnak számító összerázó hétvégével.

Pénteken rendhagyó módon megkezdtük az összerázódást, egy kalákázás keretén belül. Sikeresnek bizonyult ez a mozgalom, hiszsikerült izomzatunkat lázba hozni, de mind emellett a cserepek épen s egészségesen feljutottak a padlásra. Este a kávézóban a jól megérdemelt vacsora várta az ügyes munkás kezű embereket.

A reggel zsolozsmával indult, majd kevert reggeli következett, ami során megvendégelve egymást reggeliztünk különböző lakóközösségekben. “Olyan jól néz ki, az micsoda?”, “Azta, te vegetáriánus vagy?”, “Vegyetek belőle, nektek csináltam” –mondatok hangzottak el a lakásokban, amelyekkel már kezdetét is vette az ismerkedés.

Aztán gyorsan következett a pakolászás és már várt is a busz, hogy elvigyen bennünket Fületelkére.

Kis falucska, omladozó házak, sok meglepett arc fogadott mikor megékeztünk, valószínüleg rég nem láttak Fületelkén ennyi embert egy helyen.

Úgy tűnt a meglepődés kölcsönös volt, de a nap meleg sugarai, a vicces játékok, a meleg étel oldották a kedélyeket.

Kellemest a hasznossal egybekötve, aktívan megterveztük programjainkat is a félévre.

Az újak sem maradhattak ki a beavatás alól, ki kellett érdemeljék a kollégista címet. Büszkén tudathatjuk, hogy sikerült nekik.

Az este hangulatáért a Pont, egy zenekar, volt a felelős, akik új dalokkal tették színesebbé az estét.

Ugráltunk is jócskán, és nem csak azért, mert jó volt a zene, hanem hogy melegedjünk is.

Az esti idillt a ropogó fák hangja, a tábortűz lángja, a népdalok csengése, a bent éneklő és táncoló emberkék vidámsága jellemezte.

A mondás úgy tartja, “Sok jó ember, kis helyen is elfér”. Az alvásnál ezt ki is próbálhattuk, de bátran kijelenthetjük, hogy mi “jók” vagyunk, hiszen elfértünk. Ki így, ki úgy, néhányan legyőzve félelmüket az egerek fele, mások a pókok iránt, ki matracon, ki pokrócon, de aludt mindenki. Le is vontuk a következtetést, hogy nem igazi tanítónéni, aki nem aludt még katedrán.

Másnap elhagytuk szerény hajlékunkat Fületelkén, hazajöttünk. Korgó éhségünket a finom székely lángos csillapította.

Az összerázó hétvégét a Veni Sancte szentmise zárta, amellyel hivatalosan is elkezdtük az idei kollégiumi évünket.

 

 

Egy csodálatos hétvégét tudtahunk magunk mögött, tele élménydús pillanatokkal, amik a fejünkbe vésődtek, akárcsak a Póni dal.

(Ülkei Timi)

2018-05-18T07:55:17+00:00