Második hét

Mottó:

„Hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?” „Senki, Uram!” – felelte. Mire Jézus így szólt: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!” Jn 8,11

Figyelmem fókusza a hétre:

Az ítélkezés a legelső és legnagyobb kísértésünk arra, hogy Istentől, irgalmas teremtőnktől elszakítva mondjuk ki valamiről-valakiről, hogy jó vagy rossz. Isten irgalmától elszakítva minden ítélet, még ha az igazság nevében tesszük is, megszégyenítő és romboló. A héten fel akarjuk fedezni azokat a pillanatokat és helyzeteket, amikor ítéletet mondunk és amikor ítéletet mondanak ránk. Az Atya nem ítél, és az Úr Jézus sem.

Lelki gyakorlat a hétre:

Lássam, amint a farizeusok azt követelik Jézustól, hogy mondjon ítéletet a bűnös asszonyra. Mit tesz? (Jn 8,1-11)

Lássam, amint Pilátustól azt követeli a felbújtatott tömeg, hogy mondjon ítéletet az igaz és ártatlan emberre, Jézusra. Mit tesz? (Jn 19, 11-16)

Lássam, amint egy élethelyzet arra késztet, hogy mondjak ítéletet valakire. Mit teszek?

Imádság:

Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, de örök hűséggel irgalmazok neked Megesküszöm most, hogy nem haragszom rád, és nem dorgállak meg többé. Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg – mondja könyörülő Urad. (Iz 54,5-14)