Kilencedik hét

Jézus az Atya kezébe leheli lelkét

Figyelmem fókusza a hétre:

Az Atya a feltétel nélküli szeretet. Tehát ajándék. Az istenélmény, amikor az Önmagát ajándékozó Ajándékot tapasztalni tudom.

Van-e ennek akadálya az életemben: könyörtelen kölcsönösség (feltételesség), eladósodottság érzet (bűntudat), áldozatiság („elmaradt jussom van”).

Van-e ennek emléke az életemben: ajándék, játék, szabadság, ingyenesség, nagylelkűség… – néha nagyon kevésen múlik és istenélményem lehet: ezzel tudatosan együtt élni, az folytonos Isten tapasztalat.

Lelki gyakorlat a hétre:

Alamizsnálkodás: készítsek ajándékot: tárgy, gesztus, megosztott gondolat és érzes…

Böjt: Vegyek észre játékot és ingyenes történést – irjam le esténként és jelezzem vissza (a Jóistennek is).

Ünnep: Álljak megy egy pillanatra egy-egy szépsége előtt a teremtett világnak és mondjak hálát… Csodálkozzak rá arra, milyen jó, hogy mozogni tudok és „tegyek még egy kört” csak a mozgás öröméért… Tudatosítsak egy-egy barátságos megnyilvánulást és köszönjem meg…

Imádság: 

«Atyám, a kezedbe ajánlom lelkemet!»